Utalt rá, hogy a megyei önkormányzatnak - nemzetközi pályázatainak köszönhetően - Európa-szerte több mint 20 ország, több mint hatvan szervezetével épült ki partneri kapcsolata, köztük három olyan várossal - a dániai Arhusszal, a hollandiai Leeuwardennel és az oalsz Materával - amely már sikeresen pályázott az Európa Kulturális Főváros címre.
    
E városok tapasztalatit is felhasználva is támogatja Debrecen pályázatát a hajdú-bihari közgyűlés, amely pénteken egyhangú döntést hozott erről - mondta el Pajna Zoltán az MTI-nek.
    
Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere emlékeztetett rá, hogy a 2010-es cím elnyerésére - amikor Pécs lett a befutó -, már pályázott Debrecen, de akkor egészen mások voltak a pályázat feltételei.
    
Egyrészt akkor a magyar kormány döntött a nyertesről, most pedig az 15 tagú brüsszeli bizottság, amelynek csak két magyar tagja lesz.
    
Másrészt korábban elsősorban a kulturális infrastruktúrafejlesztéseket támogatta az Európai Unió, 2016 óta viszont olyan társadalmi problémákat megjelenítő projekteket várnak, amelyekre a kultúra eszközeivel lehet válaszolni - ismertette az alpolgármester megjegyezve, hogy bár egy város pályázik, a környező települések, az egész régió kulturális értékeit kell megjeleníteni. 
    
Példaként említette, hogy tavaly a lengyelországi Wroclaw volt Európa Kulturális Fővárosa, ahol az év 365 napján összesen 1100 programot szerveztek, egyöntetű nemzetközi elismerést kiváltva.
    
Nagy lehetőség, óriási húzóerő lenne Debrecen és a megye számára a cím elnyerése, a pályázati folyamatban fontos lépés a hajdú-bihari önkormányzat támogatása - mondta a megyegyűlésen Debrecen kulturális alpolgármestere.