Gondola Zsolt, a Civil Fórum képviselője sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte, hogy a testület csak utólag ismerhette meg saját fejlesztési koncepcióját, és miután arról már kormánydöntés született, a közgyűlés határozata "csak formalitás, színjáték" volt, amelynek nem kívántak díszlete lenni.
 
Papp László polgármester a programról azt mondta, Debrecen új fázisba lép: a gazdaság- és közlekedésfejlesztés, az oktatás, a kultúra, a városnövekedés és a fenntartható térség szempontjából is léptékváltást jelent a Debrecen 2030 elnevezésű, a magyar kormány által is elfogadott komplex fejlesztési program.
 
Papp László felidézte: a kormány a projekt első, 2023-ig tartó szakaszára, a programok előkészítési időszakára 48,3 milliárd forint fejlesztési forrás biztosításáról döntött, és egyetértett az összes programelemmel.
 
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábban a program ünnepélyes bejelentésekor az MTI-nek azt mondta, a teljes fejlesztési program forrásigénye  600 milliárd forint.
 
Papp László ezzel összefüggésben megjegyezte: a kormány eddig az első ütem csaknem 50 milliárdos finanszírozásáról döntött, később határoznak a további források ütemezéséről. A debreceni önkormányzat évi 1,5 milliárddal járul hozzá saját forrásaiból a fejlesztésekhez, de a következő európai uniós költségvetési ciklus pályázati forrásaiból is szeretnének több helyi beruházást megvalósítani, magyarországi forrást kiváltani.
 
A nagy ívű fejlesztési program hozzájárul ahhoz, hogy Debrecen egy Szolnokot, Nyíregyházát, Miskolcot is magába foglaló, Kassáig, Eperjesig, Ungvárig, Beregszászig, Szatmárnémetiig és Nagyváradig kiterjedő hárommilliós régió központjává váljon - mondta a polgármester.