Debrecen város érdekében kifejtett jelentős tevékenység elismeréseként Pro Urbe kitüntető díj adományozható azon személynek, közösségnek, aki, illetve amely éveken keresztül munkálkodott a helyi társadalom javára az élet bármely területén. Debrecen közgyűlése 2017 tavaszán ítélte oda ezt a díjat Bogsch Erik Széchenyi-díjas vegyészmérnöknek, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatójának, aki a város napján, április 11-én nem tudta átvenni az elismerést. Erre most nyílt alkalom.
Bogsch Erik a Richter Gedeon Nyrt. Széchenyi-díjas vezérigazgatója. Az idén 70 éves Bogsch Erik 1992 óta vezeti az ország egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalatát. A magyarországi központú, innovációra épülő, specializált gyógyszercég – mely kiváló példája annak, hogyan lehet kiemelkedő eredményeket elérni magyar erőforrásokra alapozva – legfőbb célja, hogy folyamatosan korszerű készítményekkel álljon a lakosság gyógyításának szolgálatában. A nagyvállalat több mint 200 főnek munkát adó biotechnológiai üzemét négy éve Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében avatták fel Debrecenben. A bővítés alatt álló üzemben jelenleg kétszázan dolgoznak, de az építkezés befejezését követően újabb 125, magasan kvalifikált szakembernek nyújtanak biztos megélhetést. Ahogyan a város, úgy a gyógyszeróriás filozófiájában is meghatározó az innováció, a kutatás-fejlesztés, a tehetséges szakemberek megtartása, a munkahelyteremtés, mely mind Debrecen fejlődését, hírnevének öregbítését szolgálja. A cég készítményei fejlesztésén és forgalmazásán túl fontosnak tartja a társadalmi szerepvállalást. Vallják, hogy ezen keresztül is hozzájárulhatnak az emberek egészségmegőrzéséhez, környezetünk fenntartható fejlődéséhez. Évente körülbelül félmilliárd forintot fordítanak különböző egészségügyi intézmények, klinikák, egyetemek támogatására. A hazánk 35. legbefolyásosabb személyének tartott vezérigazgató több magas állami kitüntetés birtokosa, 2016-ban a Figyelő című hetilap Az Év Embere díjat neki ítélte oda.
A hagyományok szerint a város október 23-án azon polgárait köszönti, akik kimagasló értékeket hoztak létre a tudomány, a művészet, a környezetvédelem és idegenforgalom, az egészségügy, a szociális tevékenység, a sport vagy az építészet, valamint a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás és a fogyatékos személyek ellátása, valamint az egészségügyi alap- és szakellátás, az egészségmegőrzés területén.
A Debrecen Város Csokonai Díja elismerést Debrecen Megyei Jogú Város képviselő testülete a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért; a társadalomtudományok, a közművelődés területén éveken keresztül maradandó értékeket teremtő kiemelkedő munkáért; valamint átfogó életmű elismeréseként adományoz. A közgyűlés ez évben Debrecen Város Csokonai Díja elismerő díjat adományozott Bagossy Sándor fazekasmesternek, Papp József helytörténet-kutatónak és dr. Szilágyi Lászlónénak, a Csapókerti Pávakör vezetőjének.
Bagossy Sándor 1942-ben született Nagybányán, fazekas családban, melyben a szakma hagyományait nyolc generációra lehet visszavezetni. Édesapja műhelyében sajátította el a mesterség alapjait, de keramikus édesanyjától is lesett el fortélyokat. A család kísérletezte ki azt a zöld színű mázat, amelyet a külföldi mesterek Bagossy-zöldként emlegetnek. Bagossy Sándor maga pedig egy különleges kéket alakított ki. A nagybányai gimnáziumban tanítással töltött majd' 20 év után, 1985-ben költözött feleségével Magyarországra. Debrecenben először az Újkerti Közösségi Házban indított kerámia-stúdiót, 1991-től pedig a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Képzőművészeti Szakközépiskola, majd a Bolyai általános iskola tanára lett. 1986 óta rendszeresen jár Berlin egyik nevezetességébe, a Düppeli Falumúzeumba, ahol szintén tanít, mint a magyar kerámiát népszerűsítő fazekas. 26 éve minden esztendőben részt vesz Európa legnagyobb fazekasfesztiválján Bajorországban. Művészete, kutatómunkája eredményeinek őrzője egy tekintélyes, az európai fazekasságról szóló könyv is. Düppelben nyaranta bemutatókon, tanfolyamokon ismerteti meg a magyar kerámia szépségeivel, technikai fogásaival az érdeklődőket. Művészetében nem csak a hagyományos technikák jelennek meg, hanem kísérletezik a modernekkel is.
Papp József helytörténet-kutató, Debrecen város mikrofilm-dokumentációs központjának volt vezetője, 1985-től nyugdíjba vonulásáig a polgármesteri hivatal munkatársa. Nevéhez fűződik a ma is működő nyilvántartó-visszakereső rendszer, valamint a város belterületi városrészei névrendszerének megtervezése.Debrecen város történetére vonatkozó tudása egészen kivételes. Rendszeresen lektorál várostörténeti kiadványokat, könyveket, publikál különböző folyóiratokban, levéltári évkönyvekben. Rendkívül jelentős kutatásokat végzett Debrecen város ingatlanvagyonával, a település építéstörténetével, a repülőtér, a tímárság, a Honvédtemető és Hősök Temetőjének eredetével, történetével kapcsolatban. Önálló helytörténeti kutatásai nagy jelentőségűek városunk történelmének alaposabb megismerése szempontjából. Eredményeit városismereti előadások, időszaki és állandó kiállítások keretében népszerűsíti. Egyik átfogó történeti munkája a Verestorony állandó kiállítási terében látható. Első könyvével 1998-ban a Debreceni Akadémia Bizottság pályázatán első helyezett volt, és számos alkalommal volt díjnyertes a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár pályázatain is. Munkásságát 2001-ben a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület, valamint az Értékmentő Alapítvány „Értékvédő Díszoklevél" adományozásával díjazta. 2010-ben Kós Károly-díjban, 2012-ben Podmaniczky-díjban, 2016-ban a Honvédelemért kitüntető cím III. fokozatában részesült.
Dr. Szilágyi Lászlóné 1977 óta vezeti az Aranypáva-díjas Csapókerti Pávakört. A csoport 1969-es megalakulása óta megszakítás nélkül működik. A tanítónő, ének-zene szakos általános iskolai tanár szívvel-lélekkel együtt él és dolgozik a csoport tagjaival. Tisztelettel, őszinte szeretettel fordul feléjük. Évente 16-18 fellépésen vesznek részt Debrecenben és az ország számos pontján, mely eseményekre lelkiismeretesen, becsülettel készíti fel a kör tagjait. Nem csak a debreceni, népzene és éneklés iránt elkötelezett nyugdíjasoknak viseli szívén a sorsát, hanem a megyei népzenei és nyugdíjas éneklő csoportok találkozójának is kezdeményezője volt sok évvel ezelőtt. Azóta is rendszeresen tartanak találkozókat. A pávakör vezetése mellett aktív résztvevője a közösségi ház életének: tagja a baráti körnek, emellett 1998-tól 2008-ig vezette a Hajdú-bihari Zenei Egyesület népzenei tagozatát is. A csoportja szakmai munkájának elismeréseként megkapta a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – a Kóta – országos népzenei minősítők Ezüst-, Arany- és Arany Páva minősítéseit. A kör fennállásának 40. évfordulójára kiadott Bor, búza, békesség című CD pedig méltó elismerése több évtizedes tevékenységének. A magyar népzenei hagyomány őrzésével, továbbadásának szép munkájával szolgálja városunk népzenei életét és öregbíti hírnevét.
A Debrecen Város Hatvani Díja elismerést a közgyűlés azon személyeknek adományozza, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki; valamint átfogó életműveket ismer el vele. Ebben az évben a közgyűlés Debrecen Város Hatvani Díja elismerő díjat adományozott prof. dr. Csécsy György egyetemi tanárnak, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszéke vezetőjének, prof. dr. Kátai Jánosnak, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara Agrokémiai és Talajtani Intézete egyetemi tanárának és prof. dr. Páll Dénes egyetemi tanárnak, a Debreceni Egyetem Gyógyszerfejlesztési Koordinációs Központja igazgatójának, a Belgyógyászati Intézet igazgatóhelyettesének.
Prof. Dr. Csécsy György több mint három évtizede dolgozik a jogi felsőoktatásban. 1995-től egyetemi docensként meghatározó szerepe volt a debreceni jogászképzés újraindításában. A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának alapító törzstagja, a kar habilitációs tanácsának tagja. Jelentős tisztségeket tölt be különböző jogi testületekben. 1996-tól a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja. Oktatási és kutatási területe a szellemi alkotások jogának elvi, dogmatikai vonatkozása. Foglalkozik az iparjogvédelem hazai és nemzetközi intézményrendszerének fejlődésével, jogharmonizációs eredményeivel. Kutatási tevékenységéből kiemelkedik az iparjogvédelmi szerződések struktúrájával, sajátosságaival, továbbá a védjegyjog funkcionálásával a piacgazdaságban való foglalkozás. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, emellett több hallgatói elismerés és kitüntetés birtokosa. Ezek közül a legfontosabbnak a három alkalommal elnyert, Az Év Tanára hallgatói kitüntetést tartja.
Prof. Dr. Kátai János a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán több mint 40 éve végez kiemelkedő színvonalú, nemzetközileg is jelentős oktatói, kutatói munkát. Fő kutatási területe a talajtan és talaj-mikrobiológia. Nevéhez fűződik a talajökológia, a környezetbiológia, a vízi anyagforgalom, a hidrofizika és kémia, valamint a termőhelyismeret tárgyak tananyagának kidolgozása. Az elmúlt évtizedben oktatásszervező munkájával hozzájárult a kar sokszínű oktatási struktúrájának kialakításához. Szakvezetője volt az agrármérnöki és mezőgazdasági mérnöki szaknak. Szakértői tevékenységgel segíti a szakterületéhez kapcsolódó tevékenységet folytató vállalkozásokat. Meghatározó hazai és nemzetközi kutatási pályázatok vezetője. Ez idáig 11 PhD-hallgatója doktori tevékenységét irányította és irányítja témavezetőként. Számos hallgatója ért el kiemelkedő sikert Tudományos Diákköri Konferencián. A Debreceni Egyetem Doktori Program Bizottságának tagja, alapító tagja az Interdiszciplináris Agrár- és Természettudományi Doktori Iskolának, törzstagja a korábbi Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskolának. Tagja az Agrokémiai és Talajtan című folyóirat szerkesztőbizottságának, valamint az 1800-as években alapított Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke. Tevékenységét számos hazai és nemzetközi díjjal, kitüntetéssel ismerték el.
Prof. Dr. Páll Dénes 1991-ben „summa cum laude” minősítéssel szerzett általános orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Diplomaszerzésének évében nyert felvételt a Debreceni Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájára, ahol jelenleg is dolgozik. Belgyógyász, kardiológus, klinikai farmakológus szakorvos. A betegellátás mellett munkacsoportja több mint tízezer debreceni középiskolás vérnyomásszűrését és vizsgálatát végezte el. Ezzel – vagyis a „Debrecen Hypertension Study”-val – kapcsolatos tudományos munkásságáért 2006-ban Japánban Widimsky-díjjal tüntették ki, melyet évente mindössze három, 40 év alatti, a magas vérnyomás témakörével foglalkozó kutató kaphat meg. Eredményeit az Európai Hipertónia Ajánlás jelenleg is referenciaként tartja számon. Tudományos közleményeinek száma százon felüli. Számos hazai és nemzetközi szakmai társaság vezetőségi tagja. 2014 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora, majd ezt követően egyetemi tanári kinevezést kapott. Ez ideig 14 alkalommal szervezte meg az országos jelentőségű Debreceni hipertónia nap elnevezésű tudományos konferenciát. Jelenleg a Debreceni Egyetem Gyógyszerfejlesztési Koordinációs Központjának igazgatója, a Belgyógyászati Intézet igazgatóhelyettese és a Magyar Hipertónia Társaság elnökhelyettese. 2016-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma kimagasló orvos-szakmai munkájáért Pro Sanitate díjjal jutalmazta. Elmondása szerint erőt elsősorban a családjából és szeretett városa focicsapatából, a DVSC-ből merít.
A Debrecen Város Hajós Alfréd Díja elismerés a versenysportban, a szabadidősportban és az utánpótlás-nevelésben sportvezetői, edzői szakterületen magas színvonalú munkát végzőknek; azon sportolóknak, akik kimagasló eredményeket értek el; illetve a testnevelés és diáksport területén éveken keresztül kifejtett kiemelkedő sportszakmai, oktató munkáért, maradandó értékeket teremtő tevékenységért adományozható egyéneknek és közösségeknek egyaránt. Hajós Alfréd elismerő díjban részesült Cserfalvi István, a Debreceni Kosárlabda Akadémia kosárlabdaedzője és Dombi Tibor hétszeres magyar bajnok labdarúgó, a DVSC egykori játékosa.
Cserfalvi István ózdi születésű kosárlabdaedző 1974-ben trénerként kezdte szakmai pályáját. Elhatározása, hogy egy erős, országosan is jegyzett fiú kosárlabda szakosztályt hozzon létre, szívós munkájának köszönhetően megvalósult. 1980-ban a Városi Sportiskolán belül megalapította a fiú kosárlabda szakosztályt. Edzőként, majd a Debreceni Sportiskola szakmai igazgatóhelyetteseként egyaránt kiemelkedő színvonalú munkát végzett. 2006 óta kizárólag utánpótlás-csapatokat edz. Növendékeivel szemben magas követelményt támasztott mind emberi, mind szakmai szempontból. A fényes sikerek, amelyet a fiú szakosztállyal, valamint a leány kadett korcsoporttal elért, igazolják hitvallását a sportról és a sportolói magatartásról. Csak a kemény, kitartó és következetes munkában hisz, s ezt az értékrendet plántálja növendékeibe is. A gyerekek szülei egyik évben elismerésként egy könyvvel lepték meg, amely az átélt élmények megörökített pillanatait tartalmazza. Bár hosszú ideig foglalkozott felnőttekkel, szívéhez igazán közel az utánpótlás nevelése áll. Legjelentősebb sikerei: a Vadkakasok csapatával elért magyar bajnoki II., valamint Magyar-kupa II. és III. helyezés. Sportiskolás edzőként csapataival szinte minden évben döntős volt az országos bajnokságban.
Dombi Tibor a debreceni labdarúgás egyik kiemelkedő alakja. Hozzáállása, elhivatottsága, a pályán mutatott elszántsága miatt a helyi közönség egyik kedvenc játékosa volt. Korán megismerkedett a sporttal. Atletizált, valamint a birkózást is kipróbálta. Tíz éves korában döntött véglegesen a labdarúgás mellett. Ekkor kezdődött el sikeres pályafutása a Sárrétudvari Bocskai színeiben. 1988 és 1991 között a Debreceni Sportiskola labdarúgója volt. A DVSC-hez tizenhét éves korában került. Két másodosztályban töltött szezon után tagja volt az NBI-be feljutott csapatnak. A hazai NBI-ben csak a DVSC-ben játszott, összesen 437 élvonalbeli mérkőzésen, amely a legtöbb a DVSC történetében. 32 gólig jutott. 41 évesen lépett utoljára pályára a legmagasabb osztályban. Pályafutása során Németországban és Hollandiában is focizott. A magyar olimpiai válogatott tagjaként ott volt 1996-ban az atlantai játékokon. 35 alkalommal ölthette magára a magyar válogatott mezét. Játékosként a Loki csapatával minden hazánkban elnyerhető trófeát elhódított legalább egyszer. Hétszeres magyar bajnok, ötszörös kupagyőztes, ötszörös szuperkupa-győztes, egyszeres ligakupa-győztes. Szerepelt a Bajnokok Ligájában és Európa-ligában. 2003-ban elnyerte a legjobb debreceni focistának járó Zilahi-díjat. Jelenleg a Debreceni Labdarúgó Akadémia U17-es csapatának másodedzője.
Debrecen Város Boncz László Díját a közgyűlés a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás, a fogyatékos személyek ellátása; valamint az egészségügyi alap- és szakellátás, az egészségmegőrzés területén intézményesített vagy intézményi kereteken kívül, a lakosság érdekében kimagasló szakmai tevékenységet végző és kiemelkedő eredményeket elért személyek munkájának elismeréseként adományozza. Az ebben az esztendőben második alkalommal odaítélt díjat Győri Zsófia, a Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Fejlesztő Nevelést, Oktatást Végző Iskolájának intézményvezetője és Szatmári Sándorné, Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központjának családsegítője kapta.
Győri Zsófia a Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Fejlesztő Nevelést, Oktatást Végző Iskolájának intézményvezetője. Gyógypedagógus, szociálpedagógus, 17. éve vezetője az intézménynek. Nagy szerepe van abban, hogy az intézmény hiánypótló szerepet tölt be a régióban. Az egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatás egyidejű biztosítása révén olyan széles körű szolgáltatást nyújtanak, amit máshol nem tudnak igénybe venni az ellátottak. Jelenleg 85 halmozottan sérült gyermek és fiatal fejlesztését végzik. Egyedülálló szolgáltatásuk a beszédükben, vagy beszédértésükben súlyosan akadályozott embereket segítő alternatív és augmentatív – vagyis nem beszéden alapuló – kommunikációs eszközök kölcsönzése és a kommunikációs tanácsadás, valamint a fogyatékos gyermekeket nevelő családoknak otthonukban nyújtott, Fecske elnevezésű segítő szolgáltatás. Győri Zsófia a fizikai akadálymentesítés mellett nagyon fontosnak tartja a szellemi, mentális akadálymentesítést. Ez utóbbi érdekében tett erőfeszítésének jó példája a reformáció fél évezredének alkalmából az Immánuel Otthon és Iskola kiadásában megjelent Vedd és olvasd! című kiadvány, amellyel Isten üzenetét eljuttathatja a halmozottan fogyatékos gyermekekhez, fiatalokhoz. Tagja az Országos Fogyatékosságügyi Szakmai Kollégiumnak. A Magyar Református Egyház Zsinata 2017 májusában Juhász Zsófia-díjjal ismerte el magas színvonalú szakmai tevékenységét és hűséges, példaértékű diakóniai szolgálatát.
Szatmári Sándorné Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központjának családsegítője. 1993-tól dolgozik az intézményben, melynek 2002 és 2015 között szakmai vezetője volt. 1998-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett szociális munkásként. 2004-ben szakvizsgát tett családvédelem, családgondozás témacsoportból. 2014-ben a Semmelweis Egyetem szociális munka mesterképzési szakán okleveles szociális munkás szakképzettséget szerzett. Szakmai műhelyek, konferenciák aktív szervezője, témavezetője, előadója volt. Témái átfogták a gyermekjólét és szociális terület problémáit, változásait, fejlődési lehetőségeit, eredményeit. Tagja volt a Módszertani Családsegítő Szolgálatok Országos Munkacsoportjának, ahol munkatársaival módszertani ajánlást készített. Több éven keresztül részt vett módszertani hírlevél szerkesztésében, esettanulmányokat írt. Tereptanárként hosszú ideje részese felsőoktatási intézmények hallgatói gyakorlati képzésének. Szakmai vezetőként nagy figyelmet fordított arra, hogy munkatársai magas színvonalon lássák el feladataikat. Kollégái bizalommal fordulhatnak hozzá segítségért és útmutatásért. Családsegítőként munkáját kitartással, empátiával, nagy odafigyeléssel végzi. Közösségépítő és a közösségeket megtartó tevékenysége példamutató. A családok összetartozásának erősítése érdekében hiánypótló közösségi programok, családi napok szervezője.