Mint elmondta, Sopronban, saját épületükben rendezik be mintegy 840 négyzetméteren azt a központot, amelynek hat stúdiójában hét oktató nyújt majd képzést az oda érkező fiataloknak, várhatóan jövő ősztől.

A soproni központ különlegességeként említette, hogy ott rendeznek majd először az internetes videónapló-készítéssel (vlogolással) kapcsolatos foglalkozásokat.

Karas Monika jelezte: a 2014-ben megnyílt fővárosi központ foglalkozásain eddig 26 ezernél több, a tavaly nyílt debrecenién közel hétezer fiatal vett már részt, az érdeklődés mértékét pedig jól mutatja, hogy a helyek "a legkelendőbb koncertjegyeket megszégyenítő gyorsasággal fogynak el".

Közlése szerint az a cél, hogy maximum két és fél órányi buszúttal elérhetők legyenek az iskolai csoportok számára ezek a központok, így a jövőben az ország kétharmadát le tudják fedni így. Azokat a diákokat, akikhez még nem ér el ilyen módon a Bűvösvölgy, közösségi felületeken, illetve tanáraikon keresztül szólítják meg. A jövőbeni helyszínekről még nem döntöttek.  

Az NMHH elnöke hangsúlyozta: feladatuk, hogy mindenki számára biztosítsák az információs és kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférést. Ehhez fogyasztói, felhasználói tudatosságra van szükség, a szükséges ismeretek átadását viszont érdemes minél korábban elkezdeni - fűzte hozzá.

A fogyasztói tudatosság erősítése kapcsán Karas Monika szólt arról is: 2011-es elindítása óta négyezernél több bejelentés érkezett internetes jogsegélyszolgálatukhoz; ezek többsége az érintett hozzájárulása nélkül közzétett tartalommal volt kapcsolatos, de fordultak hozzájuk zaklatási, pedofil és kábítószer-fogyasztást propagáló tartalom miatt is.

Katona Gergely, a digitálisműveltség-fejlesztési osztály vezetője tavaly év végi, a fiatalok médiahasználatáról szóló kutatásuk eredményeiről beszámolva elmondta: a 13-14 éves korosztálynál már nagyobb szerepet kap a számítógépnél a mobiltelefon, amely a 15-16 évesek körében előzi meg fontosságban a tévét.

Kétezer szülő és ugyanennyi - 7-16 éves - gyerek alkotta reprezentatív mintán végzett kutatásuk azt mutatja: a 7-8 évesek 14 százalékának, a 9-10 évesek felének, majd 16 éves korig a gyerekek egyre nagyobb többségének van mobilja, ami az esetek 88 százalékában okostelefon. A 9-10 évesek 19 százaléka már annak ellenére jelen van valamelyik közösségi oldalon, hogy a csatlakozás alsó korhatára 13 év.

A magyar fiatalok átlagosan 11 és fél éves koruktól vannak jelen a közösségi médiában, általában 3-4 helyen; a legnépszerűbb körükben a Facebook, a Youtube és az Instagram.

Közlése szerint a kutatók azt tapasztalták, hogy a mobillal rendelkező 11-13 évesek családjainak mintegy felénél nincsen se előzetes szabály, se utólagos ellenőrzés azzal kapcsolatban, milyen tartalmakat internetes fogyaszthatnak, mit tölthetnek le, miben vehetnek részt mobileszközükön a fiatalok, ha pedig van ilyen szabály, az elsősorban költségoldalról fogja fel a kérdést.

Az internethasználat vizsgálatakor a kutatók azt tapasztalták, hogy a 9-10 évesek negyede még nem használja a világhálót, de a 15-16 éveseknél is még négy százalék ez az arány, ők jellemzően a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból kerülnek ki.

A szakember problémaként említette, hogy a fiatalok nagyon könnyen adnak meg az interneten olyan sokféle adatot magukról, amelyek révén pontosan beazonosíthatóak, például lakhelyüket, életkorukat, iskolájukat, telefonszámukat.

Takách-Batta Zsuzsanna, az NMHH kommunikációs igazgatója kérdésre válaszolva elmondta: azt látják reálisnak, hogy kétévente ismétlik meg ezt a kutatást.

Szólt arról is: a júliusban elindult első hullám után ősszel kezdődik megfélemlítés-ellenes kampányuk második menete; ennek célja, hogy emojik (internetes hangulati jelek) révén tudatosítsák a felnőttekben és a gyerekekben is, hogy fel lehet, és fel is kell lépni a világhálón megjelenő, ellenük irányuló támadásokkal szemben.