Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra utalva, hogy a cég magyar termelők összefogásával jött létre, és ma is 100 százalékban magyar tejtermelők tulajdonában van, azt mondta: "önök mentették meg a magyar tejipar becsületét, ami nem sikerült például a cukoriparban".
Az államtitkár a leglátványosabban fejlődő városnak nevezte Debrecent, ahova a tárca fejlesztési ügynökségén keresztül az elmúlt öt évben közel kétmilliárd euró fejlesztési forrás érkezett, és nyolcezer új munkahely jött létre.
Magyar Levente a debreceni befektetők elégedettségére példaként említette, egy felmérés szerint a megkérdezett vállalkozások 90 százaléka újabb fejlesztést tervez a hajdú-bihari megyeszékhelyen.
Papp László, Debrecen polgármestere (Fidesz-KDNP) jelezte, a város 120 millió forinttal támogatta a beruházást, "amellyel a debreceni tejipar felzárkózott a világszínvonalhoz".
Rózsás Mónika, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az automatizált gyártósoron nyolc ember napi 250 ezer liter tej feldolgozásával 25 tonna sajtot képes naponta előállítani. Az évi 8000 tonna kapacitású sajtgyár a teljes, mintegy 60 ezer tonnányi magyar sajtimport hetedét képes kiváltani. A porítóüzemben évente 6500 tonna porterméket készítenek majd édes savóból. Az üzemben elsősorban a Debrecen környéki tejtermelőktől érkező friss tejet dolgozzák majd fel.
Az ügyvezető igazgató hozzátette: az Alföldi Tej tervei szerint a későbbiek során gouda sajtot is gyártanak majd Debrecenben, amelyet többek között a Távol-Keletre exportálnak. A cég japán kereskedelmi partnerekkel is előrehaladott tárgyalásokat folytat a termék értékesítéséről.
Rózsás Mónika tájékoztatása szerint a sajtgyártás során keletkező édes savót a porítóüzemben dolgozzák fel. Az újonnan épült üzemben 1,2 millió liternyi tárolókapacitás van, így óránként 18 ezer liter folyadék feldolgozása révén, átlagosan napi 20-22 tonna portermék készül majd.
A savóban maradó savófehérje könnyen emészthető fehérjeforrás az emberi szervezet számára. A jégkrémgyártástól kezdve a bébitápszerig számtalan területen hasznosítható ez a sokoldalú alapanyag - ismertette Rózsás Mónika. Hozzátette: a porítóüzem segítségével a nyerstej minden egyes alkotóeleme a legemészthetőbb formában juthat el a fogyasztókhoz, a portermékek ráadásul a tejjel szemben 24 hónapos eltarthatósági idővel rendelkeznek.
Az Alföldi Tej a világ high-tech élelmiszeripara számára fog készíteni alapanyagot - Kínából máris jelentős az érdeklődés a termékek (tejpor, édes savópor és sótalanított édessavópor) iránt - jelezte.
Az ügyvezető szólt arról is, hogy az Alföldi Tej új debreceni üzemének működése során nem keletkezik hulladék, mert a sajtgyártásból keletkező melléktermék teljes egészében feldolgozásra kerül.
Az üzemépítés során a vállalat növelte nyerstej- és pasztőrözött tejtárolási kapacitásait is. A debreceni üzemben akár napi 750 ezer liter tej átvétele is lehetséges.